Vízkereszt és a böjt közötti időszakot farsangnak nevezzük. Sokak szerint még a kereszténység ideje előtti szokásoknak megfelelően alakult ki ez az ünnepi időszak. Ebben az időben a mulatságé a fő szerep. A parasztgazdaság még nem ad munkát, a természet még nem kész…
A farsangi időszak egyik jellemző eseménye a maszkabál. A lényege, hogy a maszk, vagy álruha mögé rejtőző ember, a társadalmi rangjától eltérően is viselkedhetett. Kapcsolatot alakíthatott ki más néprétegek tagjaival, kiléphetett a megszokások, a társadalmi elvárások kötelékéből. Ezek a mulatságok sok esetben a régi Dionisos, vagy Bacchus ünnepeknek megfelelően, a féktelen falatozás, italozás és a szabad szerelem jegyében teltek. Ilyenkor találhattak egymásra például, az uri dámák és a szegénylegények… Tipikus termékenység teremtő időszak, amely kiegészül a téltemetés eseményével. (busójárás)
Régen a magyar hagyományban, a házasságok kötésének az igazi ideje. Egy időben szokás volt az esküvést a farsang utolsó napján tartani. Amikor a nászt a ház Istenhez tartozó részeben a padláson hálták el. Majd egy 49 napos böjt következett. Ölelkezési böjt, a későbbi bőséges gyermekáldásért.
Külön érdekesség a farsang utolsó napjaiban tartott asszonyfarsang, amikor a szabály szerint a nők férfinak a férfiak pedig nőnek öltöztek. Viccesen belehelyezkedve a másik mindennapjainak szerepköreibe. (egyes források szerint ezen csak nők vehettek részt, alkalmi maskarában)
Az évkörös REND jelentős eseménye a farsangi mulatság, amelyet lehetőség szerint a böjt előtti utolsó vagy utolsó előtti hétvégén ünneplünk, vagy saját szervezésben vagy egy nagyobb rendezvényhez csatlakozva.
A böjt előtti utolsó vagy utolsó előtti hétvége, szombat
Jelentkezés:
Az űrlap kitöltésével jelentkezhet a szertartásra. Az esemény közeledtével emailben küldjük a részleteket.
Ha tetszett, küldd el barátaidnak is!
