Kerestem a címet. Azért ezt választottam mert ez egy másik cikkben is megjelent. Forgattam magamban, választ is írtam a Főszerkesztő Úrnak. De ugye ez csak a jéghegy csúcsa. Előre kell bocsátanom, az írás nem lesz teljes, mert mindjárt itt az elején se fogok tudni minden sértést felsorolni, amiben részem, részünk volt.
Bunkó, tapló, felelőtlen, felelősséget nem vállaló, önző, ostoba, korlátolt felfogású, korlátozott szellemi képességű…
Mindezt mivel érdemeltem ki? Nem mással mint azzal, hogy nem támogatom az oltást, mint a vírussal szembeni megoldást, ugyanis kísérleti stádiumban van, ismeretlenek a mellékhatásai, nem garantál védelmet és gyógyulást se. Átlátszó módon erőltetik, kényszerítik… De ugye nem ezért kezdtem el ezt az írást, hanem teljesen más okból.
Azok akiknek egyébként a jelentős része még fél éve sem volt abban biztos, hogy oltatna ha lenne vakcina, de ma különböző okokból mégis oltatott, na tőlük kaptam meg ezeket a magasztos tiszteletteli jelzőket amiket elkezdtem felsorolni. Az oltást vételezők többsége, a követező okokból oltatott (a teljesség igénye nélkül): 1. fél a vírustól, 2. a munkahelyén “kötelezték”, (félti a munkahelyét), 3. elege van a bezártságból, 4. utazni akar, 5. szórakozni akar a régi módon, 6. mivel a média sugallat szerint ez egy jelentős közösség, az oltottak, oda akar tartozni, 7. ez egy beszédtéma, Te mikor? Te hogyan? Mit éreztél? Én… (közösség képző) 8. egyszerűen jobban fél a kirekesztettségtől mint az oltástól, 9. az uralkodó és a média által sugalmazott módon, már azt hiszi, ez neki a jobb, ez az amit szeretne, azaz befolyásolt… sorolhatnám a finomságokat.
Én nagyon igyekeztem és szerintem sikerült is, mivel évtizedek óta ezen vagyok, hogy ne ítéljek el senkit mert másként gondolkodik, tesz. Kerültem a minősítő kifejezéseket és megértéssel viszonyultam mind a környezetemben, mind a közösségi médiában félelem alapon döntő embertársaimmal szemben, mindamellett, hogy szerintem félelemből jó döntést hozni nem lehet. Megírtam ezt már 2010 előtt újságokban és a könyvemben is megjelent 2012-ben. Ráadásul ezt is tanítom. (ezek azért kellenek, mert sokan szeretnék azt hinni, hogy a vírus tett engem is okossá, mint őket)
2005 óta hivatalosan is lézetik a Lélekszerelés módszerem, amely azon alapszik, hogy minden történésnek, MINDEGYIKNEK, nem csak akkor ha nekem kényelmes (mert ugye a többség csak azt az elvet fogadja el amely éppen az álláspontját szolgálja, mint a szélkakas működik)! Beleértem ebbe azt is, ha valamink eltörik, ha eszközünk tönkremegy… Ezt se most tanultam a face-n, mint egyes újsüttetű virológusok, az oltáshoz nagyon értők tömege. Ezt az egész rendszert lassan 20 éve alkalmazom és 2005 óta tanítom. Ez ugye lekövethető.
Itt jegyzem meg, külön érdekes azon”barátaim”, ismerőseim viselkedése, akik nem most ismertek meg, hanem évekkel ezelőtt és tudják mivel foglalkozom (Lélekszerelés), mégis ledöbbennek azon, amiket a betegségekről mondok. Nem 1 éve, hanem lassan 20. Megdöbbennek, hogy következetes vagyok és a vírusól is az a véleményem mint eddig minden más okáról. Sőt a megoldásokat is ott keresem ahol szerintem vannak. MEGDÖBBENTŐ, HA VALAKI KÖVETKEZETES? Nem csak dumál valamiről, hanem igyekszik úgy is élni? Sajnálom. Mert a böjtre rálegyintettek, hogy 7 nap, léböjt, vagy 21… Uri huncutság, de a vírus… az más… Ott illene megijedni és félni mint mindenkinek. (félre ne értsétek, én is megtettem a magam óvintézkedéseit, odafigyeltem, figyelek, a saját módomon, de semmiképpen sem az ellenzéki propaganda miatt!) Szóval, értem én, hogy ez a megáltalkodott következetesség megdöbbentő, de vagy eddig nem vettetek komolyan, kedves csalódott barátaim, ismerőseim, vagy nem figyeltetek oda rám! 🙂
Szóval van ez az új helyzet amiben én vagyok a felelőtlen, közösségellenes egyed, mert nem vagyok hajlandó oltatni. Odáig jutott az egyik ált. isk. cimborám, hogy egyenesen az oltatók áldozatáról írt, amivel lehetősé teszik nekem és nekünk bunkóknak és …-nek a normális életet. Természetesen ezt a megfelelően leszóló és neheztelő stílusban. Megjegyzem, soha sem kértem, hogy értem bármit is megtegyen. SOHA! Mellesleg ez a viselkedés a tipikus szegény én játszma! VEDD ÉSZRE, hogy én mekkora áldozatot hoztam érted és törlessz! Adj figyelmet, elismerést… Nem kértem! Nem helyeslem! Elismerés nem jár érte! Simán manipuláció! Mi lehet a háttérben? Egy verzió: szíve szerint ő se oltatott volna. De nem mert nem oltatni, mert: a szüleim…, a gyerekeim…, a munkám…, a külföldi utazás…, a koncert… vagy csak a környezeti nyomás miatt, mégis megtette. Most pedig Rád haragszik, mert Te meg merted tenni, amit ő nem, azaz nem oltatsz, vállalva ennek következményeit, harcolva a jogaidért. Idegesítő, mert ez ő is lehetett volna, ha kiáll a szíve által diktáltak mellet…
Ha lenne mindenkiben őszínteség, akkor ha most a kezedet a szívedre téve megkérdezném, oltattál volna-e, ha nincsen semmi korlátozás kilátásban, ha szabadon élhetnél, ahogyan eddig, minden következmény nélkül? De sajnos őszinteség az nincs csak kevesekben. mindig az az igaz, ami éppen a saját érdekünket szolgálja. Ezért idegesítő egy következetes magatartást tanusító ember.
Menjünk tovább, mert még mindig messze vagyunk attól amiért elkezdtem írni.
Tegyük fel, hogy az ha valaki nem oltat, nem okos dolog. Mondjuk az illető hibázik, téved. eddig ok. Téved ebben az egy dologban, úgy, hogy nem is értünk egyet vele, sőt megérteni is képtelenek vagyunk. Át tudjuk ezt élni? Remélem! Akkor most jön a kérdés:
Miért ítéljük őt el? Mondjuk el minden szarnak? Hibáztatjuk a saját “áldozatunkért”? Miért mocskoljuk, sértegetjük alap emberi értékeiben? Miért alázzuk meg méltóságában? Miért?
És ha ő is tud számtalan olyan dolgot, amit Te csinálsz szarul (szerinte, vagy egyébként is)? Akkor őneki is jár az hogy Téged mocskoljon, minden szarak elmondjon? Ami természetesen Te némán tűrsz, hiszen ez az ő véleménye és Te tiszteletben tartod… Sőt megkéred, mondjon még, sértegessen még, hiszen Te megérdemled…
Akkor következzen pár gondolat, a teljesség igénye nélkül, olyan dolgokról, amiket szerintem és egyébként is szarul, helytelenül, hibásan, nem a legcélszerűbben, sőt ön és életellenesen tesztek. Ezekben a kérdésekben ócsárolhatnálak, mocskolhatnálak benneteket folyamatosan, hanem lenne bennem megértés, felismerés. ha nem ismerném a korlátokat amikkel a földi lét jár. Ha nem lennék megértő, de ellenben ítélkeznék folyamatosan… vajon hogyan tudtam volna annyi emberen segíteni? Ja, hogy Te nem vagy segítő? De másokat lenéző, mocskoló, fölényeskedő embernek sem kell lenned! Te is lehetnél példa értékű, akire felnézünk, mert pl toleráns az oltatni nem szándékozókkal szemben!
- a hazugság, a hazudozás. Sajnos az látszik ez a földi lét alapja. Azt hisszük, ha mi nem látjuk Istent és embertársaink nem lepleznek le, akkor mindent szabad. Eltagadjátok Isten létét. Ha elismeritek is csupán akkor ha az számotokra hasznos. Ez egy nagyon hosszú téma, ha minden részét tárgyalni akarnánk. Egy teljes könyv.
- a hazudozás miatti érzelmi konfliktusok, amelyek a betegségek kiváltó okai, ha nem dolgozzátok fel időben. Rövidítek, mert soha sem lesz vége:
- önáltatás
- önbecsapás
- sumákolás
- ítélkezés
- árulás
- megcsalás
- irigység
- önzés
- átverés
- manipulálás
- félelemkeltés
- gyilkosság
- lopás
- rablás
- …
Mindezek ellenére se ostobázok le mindenkit naponta, mert ezek közül valamit éppen elront. Főleg nem “barátaimat”, ismerőseimet… Nem szakítok meg ilyen okokra hivatkozva kapcsolatokat. Azért mert ugyan az egyes cselekedetet el lehet, sőt néha el is kell, ítélni, de az embernek meg kell adni a lehetőséget a javításra. Sőt hibái ellenére még szeretni is lehet. A véleményegyezés pedig még a barátságoknál se kitétel, nem lehet elvárás. Nem is az. Tizenéves barátságokat kidobni félelemből? Na ez vicces… meg leginkább szomorú. Aki a másikról 20 év után tudja meg, milyen véleményt képvisel és ekkor döbben rá, akkor felmerül a kérdés, abban a kapcsolatban eddig mennyire figyeltek egymásra a felek? Illetve az elcsodálkozó, vajon mire figyelt eddig a pillanatig? MI volt számára a fontos ebben a kapcsolatban? Kivel volt kapcsolatban, ha ennyire el tud csodálkozni? Sok, jó kérdés…
Türelemmel, tisztelettel sikerülhet túlélni a nehéz helyzeteket!
Somogyi Péter
Lélekszerelő, Hagyatékőrző
Ha tetszett, küldd el barátaidnak is!
