A viccet félretéve. Annyit beszéltünk már róla és még mindig nem megy. Nem megy! Nem akar sikerülni! Kicsiben még talán, de nagyban… Pedig éppen úgy kell csinálni, minden alkalommal. Ha volt olyan amikor sikerült, akkor hajrá! CSAK MÁSOLD! Másold le, akkor hogyan csináltad és tegyél úgy az új helyzetben is. Éppen úgy, olyan módon. Hiszen láthatod, sikerült. Egyszer már igen. Mit jelent ez? Azt, hogy KÉPES VAGY RÁ! Képes. Ja, hogy az véletlen volt? Tényleg? És akkor most vannak véletlenek, vagy nincsenek? ELDÖNTHETNÉD VÉGRE! Spirituális utat jársz, vagy sem? Vagy mindig amelyik hasznosabb? Ha azt kívánja az érdeked, a lustaságod, akkor szerencse, ha mást kell kiokítani, akkor nem léteznek véletlenek? Hogyan is vagy Te ezzel? Ideje lenne tisztázni! Nem? Vagy Te inkább azt választod, hogy „NEKEM NEM SIKERÜL” csoport oszlopos tagjaként sajnálod magad, velük egy közösségben, még egymást is sajnálva. Nos? Halak vagy pengék? Hová tartozol?
Rossz hírem van! Az EMBER, TE is: TÁRSAS lény, KÖZÖSSÉGI lény! Mit jelent ez? Azt, hogy társaságban, közösségben jobban boldogul. Könnyebben old meg feladatokat, jobban érzi magát… NE FELEDD!!! Társaságban! Pont ezért az egyik legtöbb esetben keletkező FÉL-elmünk a társtalanságtól való félelem. Ha ezt megjegyzed, mármint, hogy társas lények vagyunk, akkor már fél siker az életed!
Ma, ha kimész az emberek közé, a munkahelyedre, vagy bárhová, mikor tudsz társas kapcsolatokat kialakítani? Akkor, ha tudsz másokkal beszélni, például. Ehhez célszerű értened a nyelvüket. Aztán, az sem baj, ha tudod miről beszélnek. Ha még figyelmet is akarsz tőlük szerezni, akkor elengedhetetlen, hogy tájékozott legyél a témában. (Ugye emlékszünk, a figyelem szerzés az energiaszerzés egyik legfontosabb formája, főleg városi környezetben, ahol a természetes töltődés korlátozott, de legalább is nehezebb.) Nos, tehát kimegyünk az utcára és figyelünk, mi az a téma, amit ha ismerünk, ha abban tájékozottak vagyunk, akkor van esélyünk másokkal szóba elegyedni? A leggyakoribb téma ma a válság. VÁLSÁG! Magyar válság, kormányválság, európai válság, euró válság, görög, olyasz, nemzetközi, pénzügyi, gazdasági, erkölcsi… ÉRTED? Ha részt veszel, a kommunikációban, mit teszel? Te is teremted! TEREMTED! Miért? Kérded. Nem lehet úgy beszélgetni, hogy a kilábalásról legyen szó? Nos, lehet, de azzal elbuksz valamit. Ugyan beszélgetnek veled, de nem kapsz együttérzést! Mert az csak a válságban részvevő, RÉSZTVEVŐ, szegény áldozatoknak jár! Érted? Ha NINCSEN válság az életedben, kikerülsz az együttérzés kötelékéből, a beszélgetésből és lassan a társaságból is! Ki meri ezt megkockáztatni? Ha hiszitek, ha nem, hallottam olyat barátaimtól, hogy szégyelték, hogy ők mennyiért vsásároltak be, mit vettek… El is kezdték teremteni a rájuk zúduló kellemetlen eseményeket, hogy egy esetleges beszélgetés során ők se maradjanak ki a személyes példát felsorakoztatók mögött. MEGÉRI? Van akinek igen. Ez a többség!
Az életfeladat egy olyan vállalás, amit a köztes létben választunk, abban a tudatban, hogy ezt mi majd itt a földön, a szintén választott körülmények között megoldunk. Ilyenkor egyet felejtünk csak el, hogy ott rendelkezünk egy olyan rálátással, tisztánlátással, ami itt a földön már nem adatik meg nekünk. – Somogyi Péter
NEKED AZT KELL ELDÖNTENI: hogy a nehézségekre vágysz, az együttérzéssel és a közösséggel, vagy végre abbahagyod a tehetetlenkedést és meggazdagodsz! Halak, vagy pengék? Ez itt a kérdés, újra és újra.
Én nem tudok mást mondani, az idén sem. A cégünknél volt nyereség 2011-ben, ahogyan 2010-ben is… Sőt bért emelünk. Jól hangzik, igaz? Igen szuper és büszkék is vagyunk rá. Sajnos a munkahely megtartó pályázatról lemaradtunk, mert túl jók a számaink.
Most gondold végig, milyen érzéseket okozott benned ez a pár mondat a mi sikereinkről! GONDOLD végig! Átgondoltad? Őszintén? Próbáld újra! Írd össze az érzéseidet és a gondolataidat!
A kérdés a következő:
Halak, vagy pengék?
(Emlékeztetőül: A pengék hasítják a vizet, a halak csak vannak és tátognak, a túlélésért. – nagyjából. Radics Béla nyomán)
Megnyugtatlak, a pengék csapata is létezik. Ott is lehet társaságot találni. Van közösség is amelyikbe tartoznak. De kevesebben pengék, mint halak. Szóval ezekért a közösségekért többet kell tenni. Komolyabb részvételt igényelnek. Először egy döntést! Kézbe veszed az irányítást és meggazdagodsz, abban amiben akarod és olyan mértékben amennyire igazán vágysz rá! El kell döntened miben szeretnél gazdag lenni és tényleg vágynod kell rá. Ha ezek megvannak, akkor nem árt, ha megteszed a magadét (Emlékeztetőül: mindent amit módodban áll megtenni, a lehető legjobb tudásod szerint.) és ezek után rábízod az Istenre a többit. (Rábízod, azaz átadod neki az irányítást!) Innen sem könnyű, mert nem várni kell, hanem tudni, hogy megkapod, hiszen minden teljesült és már csak idő kérdése az anyagi megvalósulás. (Emlékeztető: Pontosan elég hálát adni a már meglévőnek tekintett gazdagságért, mert ahhoz Isten biztosan hozzásegít minket, hiszen mi ŐBELŐLE valók vagyunk, jobban szeret minket mint édesanya a gyermekét.) Ilyen egyszerű! Ki vállalja, hogy megteszi? TE TESZED, vagy még mindig azzal vagy elfoglalva, hogy miért nincs igaza a Péternek? Megnyugtatlak van ilyen csoport is. MIÉRT NINCSEN IGAZA A PÉTERNEK, A LÉLEKSZERELŐNEK – csoport. Ebben is részt vehetsz, de ez még mindig nem a gazdagok, a bőségben élők közössége. Ők a „majdnem sikerült” csapat! Ahogy ezt megunják, könnyen tovább léphetnek a bőségben élők csapatában, ha figyelmesem végigcsinálják, a „teremtsünk magunknak…” cselekvéssorozatot, és most nem akadnak el valahol, valamiben ami még mindig fontosabb nekik, mint a bőségben eltöltött idő.
Látta valaki az AVATÁRT? Ott a navik (ember), egy lófarok szerű csáppal érintkeznek az állataikkal és érzéseikkel, gondolataikkal irányítják őket. Amikor repülni akar a vadász, akkor megszerez, betör magának egy „madarat”. Amikor hátára kerül, összekapcsolódnak, azt tanácsolják, neki, hogy azonnal repüljön vele, hogy mielőbb kialakuljon közöttük az összhang. Ugyen a csápok már összekötve. Elkezdenek együtt zuhanni. A vadászunk (mi), már csak a csápban kapaszkodva tud kapcsolatba maradni a madárral s azzal van elfoglalva, hogy zuhannak és most mi lesz. Vajon túélik-e egyáltalán, vagy ez a jó kis kaland mindjárt tragédiába fullad. Míg ezzel van elfoglalva, szépen zuhannak, neki, neki csapódva a szikláknak. Aztán a félelemmel teli tehetetlenségében hősünk felkiált, mintegy költői kérdésben: Nem tudnál normálisan repüni?! Lássatok csodát, a madár repülni kezd, szépen egyenletesen. NA ÍGY VAN EZ VELÜN IS, MINDIG! AMÍG A VÁLSÁGGAL VAGYUNK ELFOGLALVA, AZ ADATIK NEKÜNK! Ha repülni akarunk akkor meg az fog megvalósulni! Ha idealista vagy, akkor mindig az idea van előbb és az határozza meg az anyagot! Nem pedig fordítva! Ne feledd! MINDIG!
Hiszed? Nem hiszed? Legalább próbáld ki! Ha elakadsz, kérdezz! Azt mondod, hogyan? Elérhető vagyok, több segítővel együtt, HA KERESEL. De tudd, nem baj, ha még csak a kifogásokat keresők csapatába tartozol, mert van esély és soha sem késő átkerülni a másikba! Csupán csak abba kell hagynod az egyik tevékenységet és belevágni a másikba! Nézd meg milyen nagyszerűen teremted a sikertelenséget! NA ÉPPEN ÍGY KELL TERETENI A SIKERT IS!
HAJRÁ! TEDD! HA ELAKADSZ, KÉRDEZZ! Ha nem mersz, ne csodálkozz!
Segíts magadon, az Isten is megsegít! Ha nem hallgatsz rám, magadra vess!
Ha tetszett, küldd el barátaidnak is!
